Bamutatkozás
Konzorcium menedzsment és szakmai vezetés
Szakmai Vezető - Jobbágy Ákos
Pénzügyi Vezető - Mohos Tibor
Projekt Menedzser - Temesi Gergely
Projekt Asszisztens - Kotnyék Orsolya
Szervezeti egységek vezetése
BME MIT Szakmai Felelős - Antal Péter
BME MIT Szervezeti Vezető - Jobbágy Ákos
BME MIT Pénzügyi Asszisztens
BME ABET Szakmai Felelős - Szarka András
BME ABET Szervezeti Vezető - Salgó András
BME OIFK Szakmai Felelős - Zarka András
BME OIFK Szervezeti Vezető - Szűcs András
SE GSI Szakmai Felelős - Szalai Csaba
SE GSI Szervezeti Vezető - Falus András
SE GSI Pénzügyi Asszisztens
Typotex Szakmai Felelős - Németh Kinga
Typotex Főszerkesztő - Temesi Gergely
Typotex Szervezeti Vezető - Votisky Zsuzsa
A projektben részt vevők
Antal Péter
Okleveles mérnök-informatikus, Ph.D, egyetemi docens a BME-MIT-en. Kutatási területei közé tartozik a tudásmérnökség, a következtető rendszerek, különös tekintettel a statisztikai és a kauzális következtetésre a priori tudás felhasználásával; és a következtető módszerek eredményeit alkalmazó tudásmodellezés. Fő alkalmazási területei a klinikai diagnosztika (petefészekrák preoperatív diagnosztikája) és a génasszociációs vizsgálatok (azt asztma és az allergia genomikai hátterének kutatása). Részt vesz a BME graduális képzésében, kidolgozója és előadója a Bioinformatika, a Bayes tanulás, Valószínűségi következtető és döntéstámogató rendszerek, valamint az Orvosbiológiai informatika/Egészségügyi bioinformatika tárgyaknak.
Bánhegyi Gábor
Általános orvos PhD, MD, egyetemi tanár a Semmelweis Egyetemen, az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet munkatársa. Részt vesz a Semmelweis Egyetem graduális (Orovis kémia és biokémia, Patobiokémia) és posztgraduális (Patobiokémia) oktatásában, témavezető a molekuláris orvostudományi doktori iskolának. Tantárgyfelelősként részt vesz a BME vegyészi és biomérnöki képzésében a Patobiokémi tárgy oktatásában. Szerzője a Szubcelluláris biokémia egyetemi jegyzetnek. Fő kutatási témái a biotranszformáció, az aszkorbinsav-metabolizmus és az endoplazmatikus retikulum transzport folyamatai.
Benyó Zoltán
Okleveles villamosmérnök, műszaki doktor, az MTA doktora, egyetemi tanár, professor emeritus. 1964 óta dolgozik a BME Irányítástechnika és Informatikai Tanszékén, az Orvosi informatika csoport munkatársa. Fő kutatási területei élettani folyamatok méréses meghatározása, számítógépes szimulációja ésé integrációja. Oktatási témái közé tartozik többek között a Biometria, Orvosi Informatika és a Műszaki és biológiai rendszerek elmélete, illeteve a folyamatszabályozás, folyamatszimuláció, modellezés és szimuláció, mikroelektronikai rendszertechnika. Részt vesz a posztgraduális képzésben, eddig mintegy 500 hallgató munkáját és 200 diplomatervezőt konzultálta, valamint 20 TDKs hallgató munkáját irányította.
Deák Veronika
Okleveles biológus, PhD, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelemiszertudományi Tanszék adjunktusa. Tárgyfelelőse és egyedüli oktatója a biomérnök képzésben folyó Általános genetika és Mikrobiális genetika tantárgyaknak. Ezen kívül részt vesz a Biokémia laborgyakorlatok és a Biotechnológia tárgy oktatásában.
Falus András
Az SE GSI igazgatója, immunológus, genetikus. Kutatási érdeklődése a projekt orvosbiológiai témájához közvetlenül kapcsolódó immunológia, genetika és orvostudomány határterülete. Feladata a kutatási projektek vezetése, a különböző szervezetekben folyó munkák összehangolása, kapcsolattartás a médiákkal, és ott a projekt eredményeinek bemutatása, népszerűsítése; a projektben folyó munkák szakmai felügyelete, tudományos minikonferenciák és előadássorozatok szervezése.
Horváth Gábor
Okleveles villamosmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa,
egyetemi docens a BME-MIT-en. Szakmai területei a neurális és tanuló
rendszerek, a hibrid intelligens rendszerek, illetve a digitális
jelfeldolgozás, oktatási tevékenysége is alapvetően ezekre a
területekre terjed ki, nevezetesen a következő témákban tart
előadásokat: (1) neurális és tanuló rendszerek, (2) neurális
hálózatok, (3) tanuló és hibrid információs rendszerek és (4)
logikai tervezés. Szerkesztője és társzerzője a Neurális hálózatok
című, az egyetemi oktatásban is használt enciklopédikus műnek,
valamint lektora a Mestersége intelligencia modern megközelítésben
című könyvfordításnak (az eredeti: Peter Norvig Stuart Russell:
Artificial Intelligence: a modern approach), amelyet mintegy 10
hazai felsőoktatási intézmény 30 tárgyában alkalmaznak az
oktatásban.
Fő kutatási témái: (1) új neurális hálózat architektúrák analízise;
(2) neurális hálók alkalmazása nemlineáris jelfeldolgozási feladatok
(nemlineáris szűrés, identifikáció) megoldására; (3) intelligens
módszerek alkalmazása az orvosi diagnosztikában; és (4) hibrid
információs technológiák alkalmazása komplex ipari rendszerek
modellezésére.
Jobbágy Ákos
Villamosmérnök, fejlesztő-kutató szakmérnök, az MTA doktora. A 1976 óta tagja a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek tanszékének, 2011 óta a tanszék vezetője. A projekt szakmai vezetője. Fő szakterülete az orvosbiológiai méréstechnika, fontos pozíciót betöltő tagja számos szakmai szervezetnek. Oktatási területei: orvosbiológiai méréstechnika, elektronikus áramkörök és műszerek, társelőadó a Semmelweis Egyetem Klinikai kardiovaszkuláris fiziológia, Clinical cardiovascular physiology, Kardiorespiratorikus és neurofiziológiai mérési technikák tárgyaiban.
László Valéria
Biológus, humánökológus, egyetemi doktor, PhD, egyetemi docens a Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetében. A Semmelweis Egyetemen előadásokat tart és gyakorlatokat vezet magyar és angol nyelven, az angol nyelvű oktatás tanulmányi felelőse az 1999/2000-es tanévtől, az intézeti oktatási cabinet tagja, doktori iskola vezető oktatója. Ezeken kívül részt vesz TDK-s diákok oktatásában és irányításában, valamint szakdolgozatok konzultálásában, opponálásában. Az egyetem Ph.D. képzésében a Hisztaminbiológia című kurzust tartja. Kutatási témái az (1) egysejtűek fiziológiai folyamatai; (2) a hisztamin szerepe a sejtproliferációban és differenciációban; és (3) a hisztamin szerepe az antigénprezentációban és citokinek termelésében.
Pap Erna
Kémia-biológia tanár, Ph.D. címet szerzett a SE-GSI-ben, egyetemi docens. A Semmelweis Egyetemen 1984 óta oktat, jelenleg magyar, angol és német nyelven tart előadásokat és vezet gyakorlatokat. Kutatási területei a következő pontokba csoportosíthatók: (1) immunreguláció a terhesség alatt, új jelátviteli folyamatok: a mikrovezikulumok szerepe a terhesség szabályozásában egészséges és asztmás terhesekben, vad és HDC KO egérben; (2) endokrinológia, azon belül szteroid anyagcsere; (3) a hisztamin és a szteroid anyagcsere kapcsolata; (4) a placenta citokin- és szteroid termelésének hisztamin függése; (5) mikrovezikulumok, szerepük a terhesség immunológiai szabályozásában.
Pataki Béla
Okleveles villamosmérnök, a BME-n egyetemi doktori és Ph.D. címet szerzett. A BME Méréstechnika és Információs Rendszerek tanszékének docense. 1982 óta vesz részt az egyetemi oktatásban, jelenleg graduális (B.Sc. és M.Sc.) valamint posztgraduális szinten tart előadásokat magyar és angol nyelven, a következő témákban: elektronika, méréselmélet, elektronikus mérőműszerek, szimbolikus módszerek a jelfeldolgozásban, neurális számítások, hibrid információs rendszerek. A fentiek mellet Ph.D. diákok témavezetését is végzi. Fő kutatási területei a neurális hálózatok, a mesterséges intelligencia, és a digitális jelfeldolgozás.
Poppe László
Okleveles vegyészmérnök, az MTA doktora, egyetemi tanár a BME Szerves Kémia és Technológia Tanszékén. Fő kutatási területei a szintetikus biokatalizis, enzimek fejlesztése és mechanizmusvizsgálata, illetve a sztereoszelektiv szintézisek. Oktatási tapasztalatait a BME laboratóriumi gyakorlatok vezetése, különböző tantárgyak oktatása a graduális képzés keretében szerezte. Részt vesz a posztgraduális képzésben és diplomamunka és szakdolgozat, valamint doktori munkák témavezetésben. Vendégprofesszorként előadásokat tart angol és magyar nyelven a Babes-Bólyai Tudományegyetemen (Kolozsvár, Románia). Részt vett az oktatási segédanyag elkészítésében angol nyelvű laborgyakorlatokhoz, illetve öt új tantárgy kidolgozásában tárgyfelelősként illetve résztvevőként.
Román Gábor
Mérnök-informatikus, a BME-OIFK informatikai vezetője.
Rónai Zsolt
Általános orvos, molekuláris orvostudomány Ph.D., egyetemi adjunktus a Semmelwes Egyetemen, az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet munkatársa. Oktatási tapasztalatot szerzett a Semmelweis Egyetem általános orvosi és fogorvosi alapképzése során orvosi kémia és biokémia előadások és gyakorlatok tartásával magyar, angol és német nyelven, illetve az egyetem posztgraduális képzésében. Több TDK munkát, illetve témavezetőként több Ph.D. hallgatót konzultált sikerrel.
Sasvári Mária
Biológus M.A., biokémia Ph.D., az MTA doktora az orvostudományok területén. Egyetemi tanár, a Semmelweis egyetem Molekuláris Genetika Laboratóriumának vezetője. Oktatási tapasztalatot szerzett a Semmelweis Egyetemen orvosi kémia és biokémia és orvos-mérnöki képzésében, továbbá a Budapesti Állatorvostudományi Egyetem, Zoológus képzésén molekuláris genetika előadások és az ELTE szakbiológus képzésén a "Molekuláris genetikai módszerek alkalmazása az orvostudományban" M.Sc. kurzus előadásain, illetve a Semmelweis Egyetem Ph.D. képzésén. Számos Ph.D. fokozatot szerzett diák konzulense volt. Kutatási területe a humán mutációk és polimorfizmusok hatásának tanulmányozása, illetve a komplex öröklődésű betegségek genetikai hátterének vizsgálata.
Szalai Csaba
Biológusmérnök, MTA doktora, dr. habil. Az SE GSI szervezeti egység szakmai felelőse a projektben. A Heim Pál Kórház molekuláris genetikai laboratóriumának vezetője, másodállásban az MTA-SE Gyulladásbiológiai és Immungenomikai kutatócsoportjában tudományos tanácsadó, illetve a SE Genetikai Sejt és Immunbiológiai Intézetben oktat heti 4-6 órában. Az oktatott tárgyak: Genetika és genomika, Orvosi genomika, Immunológia. Az intézetben a klinikai genomikai munkacsoport vezetője. A kutatócsoport témái: az asztma és az akut limfoid leukémia genomikai és farmakogenomikai háttere. Tevékenységek más projektekben: OTKA, ETT: az asztma genomikai hátterének megismerésére irányuló kutatások irányítása; NKTH: részvétel a Genagrid konzorciumban; TÁMOP 4.1.2-08/2/A/KMR keretében az Orvosi genomika és bioinformatika tankönyv kidolgozása.
Szarka András
Okl. Biomérnök, Ph.D. (biológiai tudomány), egyetemi docens a BME-ABÉT-en. A BME Biotechnológia, Egészség- és Környezetvédelem Kiemelt Kutatási Terület vezetője, az OTKA Kémia II. zsűri tagja. Jelenleg két B.Sc. képzésben szereplő tárgy felelős oktatója (Biokémia vegyészmérnököknek, Klinikai Kémia). Az M.Sc. képzésben tantárgyfelelőse és oktatója a "Molekuláris Biológiai analitika és diagnosztika", a "Patobiokémia" és a "Bioreguláció" tantárgynak. Korábban is számos tárgy tematikájának kidolgozásában és oktatásában vett részt a Semmelweis Egyetemen, és a BME-n. Tizenegy éve foglalkozik a kutatás iránt érdeklődő egyetemisták tudományos tevékenységének irányításával témavezetőként a Tudományos Diákkör keretében.
Szűcs András
Vegyészmérnök BSc, biomérnök MSc, vegyészmérnök doktor, környezetmérnök PhD, jelenleg a BME-OIFK igazgatója és az EDEN főtitkára. Korábban számos európai és nemzetközi oktatással program igazgatójaként vagy magasszintű beosztottjaként szerzet tapasztalatot a jelenlegihez hasonló projektek szervezésében menedzselésében. Korábban szakértőként részt vett az Új TEMPUS program kidolgozásában, illetve tanársegédként majd egyetemi adjunktusként kutatás és oktatás, valamint posztgraduális környezetmérnök kurzusok szervezésében a BME Kémiai Technológia Tanszékén.
Tóth Sára
Az ELTE Természettudományi Karán szerzett okleveles biológusi, és Ph.D. címet, 1996 óta a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetén egyetemi docens. Az oktatásban graduális és posztgraduális szinten is részt vesz előadások tartásával és gyakorlatok vezetésével. Fő kutatási területei (1) a különböző embrionális őssejtvonalak myeloid differenciációja, (2) a vad és HDC knock out embrionális fibroblasztok sejtadhézióját befolyásoló tényezők, és (3) a fibroblaszt feeder réteg szerepe az őssejt differenciációban.
Wunderlich Lívius
Biológus, PhD, adjunktus a Budapesti Műszaki és Gazdasági egyetemen, az Alkalmazott Biotechnológia és Élelemiszertudományi tanszéken. 4 évet töltött el előbb a Boston University Fogorvosi Karán, a Molekuláris és Sejtbiológiai intézetben, majd a Harvard Egyetem Gyermekkórházának csontosodással és vázrendszer-betegségekkel foglalkozó laboratóriumában, ahol elsősorban fejlett molekuláris biológiai módszerek felhasználásával végezte kutatásait. 2003-tó lát el oktatói feladatokat. A Semmelweis egyetemen Orvosi Kémia és Biokémia tárgyakat oktatott, a BME-n jelenleg a Sejtbiológia, a Biokémia és az Új molekuláris biológiai módszerek oktatásában vesz részt, Biomérnök BSc és Egészségügyi mérnök MSc hallgatóknak. Utóbbi két tantárgy tematikáját is ő dolgozta ki. 1991-ben, mint TDK-s kezdte kutatói pályafutását a Gödöllői Mezőgazdasági és Biotechnológiai Kutatóközpontban. Dolgozott az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi kutatóintézetben, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani Intézetében, a Boston University-n, a Harvard University-n és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
Zarka Dénes
Okleveles villamosmérnök, emellett oklevelet szerzett a távoktatással valamint a kötetlen és önálló tanulással kapcsolatos menedzsment, tutorálás, design és szervezési ismeretekről a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, illetve a Brit Munkaügyi Minisztérium HOLDAL projektjének keretében. 1998 óta a BME-OIFK fejlesztési igazgatója, korábban számos tananyagfejlesztési projekt menedzselésében szerzett tapasztalatokat.