A projekt konkrét céljai

C1: Tananyag korszerűsítés, egységesség és a kimeneti minőség biztosítása a biotechnológia és bioinformatika oktatásban a biomérnök és egészségügyi mérnök képzésben (BSc és MSc), a műszaki/gazdasági informatikus és egészségügyi mérnök képzésben (BSc, MSc, PhD), az orvosi képzésben (6 éves, PhD).

C2: A legújabb curriculumhoz illeszkedő tananyagfejlesztés általános és orvosi genetikában és genomikában, kihasználva a két egyetem által alkotott konzorcium adta lehetőséget, hogy eltérő, de egymást kiegészítő szaktudású oktatók (mérnökök, informatikusok, biológusok, vegyészek és orvosok) vegyenek részt az interdiszciplináris jellegű tárgyak kidolgozásában.

C3: Moduláris, a kétciklusú képzések hatékonyságát növelő struktúra kialakítása a biotechnológia-bioinformatikai-orvosbiológia ív mentén, amely rugalmas képzési formákat kínál biomérnöki, műszaki és gazdasági informatikusi, és egészségügyi mérnöki és orvosi hallgatóknak, illetve felnőttképzésben is.

C4: Biotechnológiai-bioinformatikai virtuális labor létrehozása, amely (1) rendszerbiológiai szimulációkat, (2) betegségmodelleket, (3) populációgenetikai szimulációkat, (4) szekvenálási, genotipizálási, és expresziós méréstechnikai szimulációkat tesz lehetővé, amelyek integráltan használhatóak akár egy személyreszabott medicinális kontextusban.

A projekt valós ipari igényekhez való igazodását és a korszerű technológiák megjelenését biztosítja, hogy a projekt szakmai támogató között vannak a világ legnagyobb gyógyszeripari, élettudományi kutatási eszközöket fejlesztő cégei, és a legnagyobb hazai gyógyszeripari vállalat is.

A projekt kiemelkedő akadémia hátterét a Semmelweis Egyetem és Budapesti Műszaki és Gazdasátudományi Egyetem közös kutatásokon alapuló interdiszciplináris együttműködése biztosítja. A korszerű oktatás-módszertani aspektusok megjelenését rangos szakmai szervezetek, a tananyag fejlesztések magas színvonalú végeredményét a konzorcium tagjaként a Typotex Elektronikus Kiadó garantálja.

A projekt célja a mérnöki szemléletű interdiszciplináris orvos-biológiai szaktudású szakemberek képzésének elősegítése a biotechnológia és a bioinformatika által érintett szakterületeken. Azaz orvosi, informatikusi, biomérnöki, egészségügyi mérnöki hallgatók számára választható interdiszciplináris képzési útvonalak számának a növelése. A fejlesztésre kerülő tananyagok egymáshoz illeszkedő tantárgyi építőkockákat kínálnak a biokémiai és molekuláris biológiai alapoktól a molekuláris biológiai és orvosbiológiai méréstechnikákig, majd ezt folytatva a statisztikai kísérlettervezéstől a biostatisztikán és gépi tanuláson alapuló adatelemzésig, a rendszerbiológiai és oksági modellezésig, egészen a klinikai gyakorlatban is felhasználható döntéstámogató eszközökig. A kialakítandó képzések hangsúlyos eleme az egységes szemléletű biotechnológiai és bioinformatikai ismeretek átadása, továbbá a méréstechnikai és rendszerelméleti szemlélet megteremtése. A létrehozandó tananyagok Bsc, Msc, illetve PhD képzésen résztvevő hallgatók számára nyújtanak interdiszciplináris tudást. A Bsc képzésbe illesztett tantárgyak megteremtik az alapokat az ezirányú MSc, PhD képzésben továbbtanulni szándékozók számára. A magassabb képzési szinteken szerzett korszerű, interdiszciplináris tudás lehetővé teszi a nemzetközi mobilitást, megfelelő alapokat ad a fejlesztőknek, kutatóknak készülők számára egyaránt. Mindehhez hozzájárulnak idegennyelven kidolgozott tantárgyak is, melyek egyúttal a BME idegennyelvű képzését terjesztik ki a biotechnológia és a bioinformatika szakterületén. A projekt kialakítása során fontos szempont volt a gyakorlatorientált, aktív tanulást igénylő kompetencia alapú képzés kialakítása, mely lehetőseget ad a tehetséggondozásra is.

A projekt közvetlen célcsoportjai az alapképzésen, mesterképzésen illetve PhD képzésen részt vevő biomérnök, egészségügyi-mérnök hallgatók, továbbá az orvos hallgatók. A tananyagfejlesztés alapvető célja, hogy modern, átfogó interdiszciplináris tudást közvetítő tananyagok jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik a hallgatók számára egy széleskörű, napra kész szaktudás megszerzését. Mindebben jelentős szerepet játszanak az aktív tanulásra ösztönző, gyakorlatközpontú virtuális laborgyakorlatok.

Az oktatók a másik közvetlen célcsoportja a projektnek, az ő feladatuk a kidolgozott tananyagok megfelelő átadása, közvetítése a hallgatóság felé. A modern képzési formák esetében, adott esetben új módszertani szemlélet elsajátítása is szükségessé válhat, ezért is szükséges hangsúlyt helyezni az oktatók megfelelő továbbképzésére.

Közvetett célcsoporthoz sorolhatók mindazon ipari szereplők, amelyek igényeire támaszkodva kerül kialakításra a képzési anyag tartalma. Ők maguk nem közvetlenül az elkészült anyagokból profitálnak, hanem az ez alapján kiképett szakemberek alkalmazásából, hiszen ebben az esetben kevesebb addícionális képzést igényel az új munkaerő.